Újratemették Janus Pannoniust

TEKINTSE MEG A SZERTARTÁSRÓL KÉSZÜLT GALÉRIÁNKAT: KLIKK!

(2008. október 20. hétfő) 

Ünnepélyes mandulafa ültetéssel kezdődött a Janus Pannonius emlékére megrendezett programsorozat a Püspöki Palota kertjében, majd koradélután megnyitották a Bazilikát, s kezdetét vette a reneszánsz katolikus püspök és költőfejedelem felravatalozási szertartása.

A nagyközönség számára a kedden 15 órakor kezdődő szentmiséig folyamatos a tiszteletnyilvánítási lehetőség Janus Pannonius földi maradványai előtt.

A püspök-költőt a Bazilika altemplomában helyezik végső nyugalomra, az eseményre négyszáz meghívott vendég, köztük Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, valamint Hiller István oktatási és kulturális miniszter, illetve Boross Péter volt miniszterelnök is hivatalos.

A ceremónia 16 órakor kezdődik, előtte a püspökről és koráról szóló emlékkonferenciát tartanak, mandulafákat ültetnek, szentmisét tartanak és kiállításokat nyitnak meg a baranyai megyeszékhelyen.

Janus Pannoniust Dulánszky Nándor püspök mellett helyezik végső nyugalomra, nagyságát a Rétfalvi Sándor szobrászművész által készített síremlék (képünkön) is hirdeti majd.

Janus földi maradványait 1991-ben a pécsi székesegyház renoválásakor fedezték fel. A püspökség eddig is valószínűsítette, de a legújabb antropológiai vizsgálatok idén tavasszal kapott eredményei alapján biztosra veszi, hogy Janus Pannonius csontjait találták meg.

Hamarosan kiderülhet, milyen volt Janus Pannonius arca valójában - mondta el Kárpáti Gábor régész az MTI-nek kedden Pécsett, a katolikus püspök, reneszánsz költő újratemetésének napján rendezett tudományos konferencián.

A Janus csontjait 1991-ben megtaláló szakember beszámolt arról, hogy a rendőrség, a Semmelweis Egyetem és a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai a koponya alapján, az elhunytak azonosításánál már bevált arcrekonstrukciós munkákat végeznek.

A koponyáról számítógépes eljárással háromdimenziós modell készült, amelynek segítségével, antropológusok bevonásával megalkotják Janus Pannonius arcának formáját. A régész beszámolója szerint egy szobrász decemberre elkészíti a volt pécsi püspök hitelesnek tekinthető fejszobrát.

Az arcmás így összehasonlító lesz azokkal az alkotásokkal, amelyek feltételezhetően Janus Pannoniust ábrázolják. A leírások szerint a költő ült modellt a XV. században Andrea Mantegna olasz festőművész Férfi portré című képéhez és valószínűleg Janus Pannoniusról mintázott meg egy padovai freskót is.

Janus Pannonius valószínűleg 1458 nyarán ismerkedett meg Andrea Mantegnával (1426-1506), a kiváló portréfestővel, aki a költő Andrea Mantegna padovai festő dicsérete című versének tanúsága szerint megfestette őt barátjával, Galeotto Marzióval, kettős arcképet készítve róluk. A kép mára elveszett. Emellett a pécsi Dómmúzeumban őriznek egy fiatal apostolt ábrázoló szobrot, amelyet valószínűleg ugyancsak Janus Pannoniusról mintáztak.

Az emlékezők között Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Hiller István oktatási és kulturális miniszter, Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos, a pécsi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzatok vezetői, s mások mellett a Baranya Megyei Bíróság elnöke is elültetett egy-egy fát a Dómmúzeum kertjében.

Szili Katalin beszédében azt mondta: a Pécsnek új ragyogást kölcsönző, tél végén, tavasz elején nyíló mandulafák a megújulást, a humanizmust éppúgy jelképezik, mint a költészetet, a könyvek dicséretét, a természet, az élet és a béke szeretetét.
A kedden elültetett huszonöt mandulafa mementó az utókornak.

Rájuk pillantva a jövő nemzedékei talán arra is gondolnak majd, hogy valaha valakik tisztelegtek a kultúra, a műveltség, az örök értékek előtt, és hitték, fagyban is lehet rügyeket fakasztani - fogalmazott a házelnök.

Hiller István újságíróknak úgy fogalmazott, hogy Janus Pannonius újratemetése nem hagyományos gyászszertartásnak, sokkal inkább olyan eseménynek tekinthető, amikor a költőóriás kis időre visszatér közénk.

Janus Pannonius hazáját szerető, tehetséges és tehetségét kamatoztatni tudó reneszánsz ember volt. Harmincnyolc év alatt érte el azt, amit mi ötszáz év után is ünneplünk, becsülünk, tisztelünk - hangsúlyozta a miniszter.

A köztéri mandulafa-ültetési akciót a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága hirdette meg a közelmúltban. A költőóriás Egy dunántúli mandulafáról című verse ihlette kezdeményezés keretében félezer mandulafa-csemetét ültetnek el Pécsett.

FRISSÍTVE
(19:00)
Végső nyugalomra helyezték a püspököt

Újratemették Janus Pannoniust (1434-1472) Pécs volt püspökét, reneszánsz költőt, akinek szentmisével egybekötött búcsúztatásán több százan vettek részt a Bazilikában kedden.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Pécs 25. püspökét méltatva hangsúlyozta: amikor az életet, a természetet, a könyveket szerető humanistát temetjük, át kell gondolnunk, ma milyen értékek vesznek körül bennünket, és mennyire tiszteljük azt, ami a kultúránkhoz tartozik. "Nem elég műveltnek lenni, műveltséget adni kell, és nem elég műveltséget adni, műveltnek is kell lenni. Ez 2008, a XXI. század parancsa" - fogalmazott a politikus.

A házelnök hozzátette, Pécs országgyűlési képviselőjeként büszkeség tölti el, hogy elmondhatja, földije Janus Pannoniusnak, aki itt volt püspök tizennégy éven át, itt énekelt a mandulafákról, itt költötte epigrammáit, elégiáit, melyek a kultúránk részei.

Olyan értékeket adott a városnak és az országnak, melyekből még ma is táplálkozunk, és segít, hogy ma se felejtsük, veszítsük el azt, amiről azt tartjuk, az a humanizmus - hangsúlyozta Szili Katalin a temetésen, amelyen számos közéleti személyiség, köztük Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint Tasnádi Péter, Pécs polgármestere is részt vett.

Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke bejelentette, hogy a grémium kedden, a baranyai megyeszékhelyen tartott kihelyezett ülésén hozott határozatában védetté nyilvánította Janus Pannonius sírját.

A bizottság elnöke arra kérte a városlakókat, legyenek büszkék, hogy Pécsett van a sírja az élete során sokat vándorolt költőnek, püspöknek, diplomatának, egy megtalált nagy magyar szellemnek, akinek végre nem kell bolyongania tovább.

Rétfalvi Sándor szobrászművész a költő sírjánál újságíróknak azt mondta: élete legnagyobb ajándékának tekinti, hogy ő kapott megbízást Janus Pannonius síremlékének elkészítésére.

EQM - MTI - Fotó: Dittrich Éva, Kálmándy Ferenc