Újra a pécsi professzort támadják filozófusok, Boros szerint viszont szó sincs politikai döntésről

A baloldali fővárosi napilap, a Népszabadság internetes kiadása az MTA Filozófiai Kutatóintézeténél történt újabb elbocsátásokról számolt be nemrégiben. A cikk szerint Gábor György, az intézet korábbi igazgatóhelyettese és Frenyó Zoltán elküldése újból felkavarta a másfél évvel ezelőtti események óta kissé lecsillapodott állóvizet, hiszen az érintettek politikai döntésnek tulajdonítják szélnek eresztésüket.

Újabb két munkatársától vált meg Boros János, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének igazgatója (és a PTE egyetemi tanára), miután Pálinkás József akadémiai elnök ötszázalékos létszámleépítést rendelt el az intézeteknél. A baloldali újság honlapján karácsony körül megjelent cikk szerint Gábor György, az egyik elbocsátott munkatárs az igazgató politikai és személyes motivációira hivatkozott felmondásának indítékaként. Emellett méltatlannak tartotta, hogy két hónappal a nyugdíjazás szempontjából védettnek számító életkor elérése előtt kapott útilaput.

Boros János, az intézet igazgatója, pécsi professzor szerint azonban szó sincs személyes vagy politikai indítékról.

- Annyi történt, hogy a Pálinkás József elnök, mint az intézethálózat fenntartója, valamennyi akadémiai intézetben létszámleépítést rendelt el, költségvetési okokra hivatkozva. A mi esetünkben két munkatárs elküldését írta elő. A választás kritériuma az volt, hogy azok kerüljenek elbocsátásra, akiknek nincsenek jelentős külföldi publikációik, nincsenek jelen a nemzetközi tudományos életben. A két érintett munkatárs feltűnően kevés írást publikált külföldön - fogalmazott a professzor. Hozzátette, hogy az Akadémiánál és a mintegy negyven kutatóintézetben jelentős létszámleépítés történt az elmúlt évben, de néhány filozófuson kívül senki nem próbált a sajtón keresztül botrányt kavarni és külföldre sem rohangáltak panaszkodni.

Boros azt is elmondta, hogy Gábor György a hetvenes évek vége óta dolgozik az intézetben, ám csak a kétezres évek közepén szerezte meg egyetemi doktorátusát. Ez is jelzi, véli, hogy évtizedeken keresztül nem is törekedett arra, hogy az Akadémia előírásainak megfelelően mindent megtegyen a tudományos előrehaladás érdekében.

- A legegyszerűbb dolog bedobni azt, hogy politikai okokból küldenek el valakit, ahelyett, hogy harmincéves kutatói múltat igazoló nemzetközi tudományos jelenlétet igazolnának. Az érintettek politikai beállítottságát soha nem kérdeztem és nem is ismerem - hangsúlyozta Boros. A politika mellett a védett kor sem került az elbocsátások során szóba. A védettséget megfogalmazó új munka törvénykönyv decemberben került a parlament elé, érvényes pedig valamikor 2012 folyamán lesz. A 2011 szeptemberében kiadott elnöki rendelet szerint viszont két munkatársat haladéktalanul el kellett bocsátani.

A korábban nem megfelelő munkavégzés miatt elbocsátott filozófusok által kezdeményezett munkaügyi perek jelenleg is zajlanak, a felmentettek már nem állítják, hogy politikai okokból küldték volna el őket, inkább azzal védekeznek, nem tudták, hogy az intézetnek érvényes követelményrendszere van.

- Ezt olyan személyek állítják, akik 25-30 éve a kutatóintézet alkalmazásában álltak. Többen közülük még egyetemi doktorátussal sem rendelkeznek. Tudniuk kellett, hogy bizonyos követelményeket teljesíteniük kell, másrészt őket is előléptették, nyilván a kritériumrendszernek megfelelően. Ráadásul egy-két előléptetés szabálytalan volt, mert az elvárt feltételekkel ellentétben az érintettek nem rendelkeztek megfelelő tudományos fokozattal.

A bíróság az intézettől várja el annak bizonyítását, hogy valóban érvényes követelményrendszerrel rendelkezett, bár két korábbi igazgató és számos munkatárs is elmondta különböző szinteken és fórumokon, hogy létezik ilyen.

H. L. B.