Papp professzor Attila királyt alakítja egy filmben - 120 millió forint hiányzik a befejezéséhez

2013. március 24. vasárnap 15:49

Papp professzor Attila királyt alakítja egy filmben - 120 millió forint hiányzik a befejezéséhez

Bicskei Zoltán rendező, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a 17. század végén, a török-dúlta Délvidéken játszódó, immár négy éve készülő filmjének középpontjába nemzeti sorskérdéseket állított. Az Álom haván című film látomásos részeiben magyar királyok is feltűnnek, s a köztük megjelenő Attila királyt a pécsi szívcentrum egykori vezetője, Dr. Papp Lajos professzor alakítja, aki e szerep miatt vágatta le védjegyévé vált hosszú haját.

A kiindulópont annál is érdekesebb, mivel e magyar tárgyú, magyar színészekkel készülő film legnagyobb részben szerb állami, illetve vajdasági tartományi támogatásból jön létre. A stábban dolgozók szinte mindegyike ugyancsak szerb nemzetiségű.

Papp Lajos professzor - mint a Pécsi Újságnak felelevenítette - a néhai Szabados György zeneszerző, zongorista barátján keresztül került filmbe. A rendező Attila szerepére keresett olyan embert, aki a király szellemiségét tudja sugározni, s barátja ekkor ajánlotta a rendező figyelmébe a szívgyógyászt.

Papp professzor sietett leszögezni, hogy a filmben "nem színészként, hanem egy szellemiség képviselőjeként" jelenik meg, ugyanis a szerepében elhangzó gondolatok mindegyikét előadásai során sok-sok alkalommal megosztotta hallgatóságával.

A cselekmény

A film 1680-ban álom havában, decemberben játszódik a törökdúlás után kiürült Bácska pusztáin. Az ottománok fogságból szabadult embercsoportok keresik régen volt hazájukat, s az István-korabeli aracsi romtemplomban találkoznak.
A film a három vándor, az öreg táltos és leányai történetét meséli el, s a cselekményt látomások részekre szakítják, amelyben magyar királyok tűnnek fel. Elsőként Mátyás, aki sikeres földi uralmát fenn a mennyekben már kudarcként fájlalja és a szív művelését tanácsolja az utókornak. Másodikként László király következik, aki országa elleni árulásnak tartja, hogy a lélek tisztaságát előtérbe helyezve, elhanyagolta a földi uralkodást.
Harmadikként - az orvosprofesszor által életre keltett - Attila király jelenik meg, aki az elfeledett ősi egységet mutatja fel, és távlatosan felvázolja a nagyon halvány, de mindenképp éltető reményt.

- Attila a haza és a nép rendkívül sanyarú sorsáért a panaszkodókat vádolja, akik hagyták, hogy rabságra jussanak, és a rabló hordáknak hódolnak, és közben „egy marék kölesért" marakodnak - idézett szerepéből Papp professzor, amelynek belső feszültségét kizárólag a mimika révén közvetíti a nézők felé.

- Attila, és itt kapcsolódik e szerephez szívgyógyászi múltam, inkább az emberi szívekből várja a megoldást - tette hozzá.

- Mindhárom király a leglényegesebb dolgok említésével üzen a mai magyarságnak és nem engedi, hogy elsüllyedjünk az önmarcangolásban - összegzett Papp Lajos, hangot adva az előadásain is számtalanszor ismertetett meggyőződésének, miszerint „senki sem fog rajtunk segíteni, ha önmagunkon nem segítünk".

E szerepnek azonban volt egy szembetűnő következménye, ugyanis Papp professzor Attila király minél hitelesebb megjelenítése érdekében levágatta a szinte védjegyét jelentő hosszú haját.

- Az én hajam és a hajpánt is egyfajta üzenet, de Attila egy rövid hajú és a kor szokásainak megfelelően rövidített arcszőrzetű katonaember volt. Mivel a rendező törekedett a minél természetesebb megjelenítésre, a filmben smink nélkül szerepelek - mesélte.

Kérdésünkre, hogy mikor nyeri el végleges formáját ez az immár négy éve készülő film, a professzor elmondta, a befejezéshez további 120 millió forint hiányzik még. Ugyanakkor a hosszadalmas forgatás annak is köszönhető, hogy a filmet hagyományos tekercsekre, analóg kamerával rögzítik, és különlegessége az is, hogy díszleteket egyáltalán nem használnak.

- Úgy vélem, nagyon időszerű ez az alkotás és nem csak a királyok mondandója miatt, ugyanis a cselekményben ott van a pusztulás, a halál, de az újjászületés története is - összegzett a szívgyógyász.


Képünkön: Papp Lajos professzor legutóbbi pécsi előadásán.

B. G. - Fotó: Dittrich Éva