Megindult a dunaszekcsői löszfal!

2008. február 12. kedd 22:27

Megindult a dunaszekcsői löszfal!
Az éjszakai szintelmozdulás következtében bármikor a Dunába omolhat a löszfal egy 300-400 ezer köbméteres része.

Kedd éjszaka a szekcsői Duna-part várhegyi részén eddig tapasztalt 1,2-1,5 méteres keresztszintkülönbség 6-7 méteresre nőtt, ezzel gyakorlatilag megindult löszfal leszakadása - nyilatkozta a lapunknak Oláh Tibor, a mohácsi katasztrófavédelem vezetője.

Oláh elmondta, hogy jelen pillanatban a Soproni Geológiai Kutatóintézet munkatársait várják a helyszínre, akik mérésekkel igyekeznek majd előre jelezni várható a fejleményeket.

A katasztrófavédelem munkatársai az előre elkészített cselekvési tervnek megfelelően a rendőrséggel együtt lezárták a helyszínt, így szavatolva az arra járók biztonságát.


NÉZZE MEG KÉPGALÉRIÁNKAT: KLIKK IDE!

Ezzel egy időben a Dunán tartózkodik a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet mentőhajója, mely a meder folyamatos figyelésével biztosítja a folyó hajózhatóságát, és a vízszint jelentős megnövekedésének esetén le is állítatja azt.

FRISSÍTVE:
(13:30)

A földtömeg folyamatosan süllyed, az eddig tapasztalt 6-7 méteres elmozdulás mértéke időközben 15 méterre nőtt, a geológusok jelenleg is vizsgálódnak.
A hajóforgalom egyelőre zavartalan - tájékoztatott Oláh Tibor mohácsi katasztrófavédelmi vezető.

FRISSÍTVE
(15:04)

Szakvélemény a PTE-ről: a következmények

Kovács János, a pécsi egyetem Földtani Tanszékének adjunktusa kérdésünkre a jelenséget úgy világította meg, hogy az elmozdulás egyszerre értendő függőleges és vízszintes (vertikális és horizontális) irányban, tehát a leszakadni készülő 500 köbméteres földtömeg egyszerre indult meg, úgy hogy eközben a löszfal szöge is változott.

Amennyiben a földdarab valóban becsúszik a Dunába, akár egy nagyobb, egyszeri árhullámot is gerjeszthet, amely főként a Dunaszekcsővel szembeni szigeti rész lapos területét érintheti komolyabb mértékben.

FRISSÍTVE
(16:43)


A Pécsi Bányakapitányság szakemberei és a soproni geológusok délután együtt vizsgálták meg a löszfal alját a csúszásrétegnél. Megállapításaik szerint a Várhegy, a Szent János-hegy és a kettő által közrefogott sáncárok megindult a Dunába. Oláh Tibor szerint egy esetlegesen érkező csapadék felgyorsíthatja a folyamatot, hogy mennyire, arról nem kívánt jóslásokba bocsátkozni.

FRISSÍTVE
(17:35)

Az MTI jelentése Dunaszekcsőről:

"Milos Attila, a Baranya Megyei Védelmi Bizottság titkára elmondta, hogy a területen található négy üresen álló hétvégi házból egy összedőlt, személyi sérülés azonban nem történt, emberéletek nincsenek veszélyben.

A rendőrség a balesetek megelőzése érdekében lezárta a környéket, a katasztrófavédőkön és a geológusokon kívül senkit sem enged az érintett partszakasz közelébe. A hajóforgalom korlátozására a jelenlegi helyzet alapján nincs szükség.

Nem szerencsés, hogy az omló partfaltól húsz méterre van a 2600 lelkes község egyik víztároló tartálya. Az itt élők azonban akkor sem maradnának ivóvíz nélkül, ha megsérülne, mert a vízügyi szakemberek szerint a közeli Bár település hidroglóbusza biztosítaná a rendszer működtetéséhez szükséges nyomást - tette hozzá Bori István, a megyei katasztrófavédelem igazgató-helyettese, aki megjegyezte, a tárolót nyárra biztonságos helyre költöztetik, nem tudni azonban, addig mekkora darabok szakadnak még le a löszfalból.

Faller János, Dunaszekcső polgármestere tavaly szeptemberben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a településen a vízellátás és négy hétvégi ház került veszélybe, mivel a Duna partján található, mintegy 8,6 hektáros löszdombon az esőzések következtében az idők során több száz méter hosszú repedés keletkezett.

Hozzáfűzte: arra kérték az ingatlanok tulajdonosait, ne használják az épületeket, értékeiket pedig szállítsák el onnan, a löszdombon beindult folyamat ugyanis megállíthatatlan.

Oszvald Tamás, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal szakági főgeológusa a helyszínen tartott szemlét követően azt közölte, hogy a partfal szakaszosan omlik a Dunába. Lassú folyamatról van szó, melynek végét nem lehet előre megmondani. Ő és kollégái korábban a folyó tavaszi áradására jósolták az omlást, ez egy-két hónappal korábban következett be.

Hangsúlyozta: az eset ritka ugyan, de nem példátlan, az 1960-1970-es években több ilyen jelenség is volt az Ercsi-Dunaújváros partszakaszon, volt, hogy egyszerre 1,5-2 millió köbméter föld omlott a Dunába.

A tanulság az emberek számára az, hogy a szép kilátás miatt nem érdemes meredek balatoni, vagy folyami partszakaszokra házakat építeni, azok ugyanis a föld mozgása miatt veszélybe kerülhetnek - jegyezte meg a geológus.

A löszfal omlásának hírére a helyszínre utazott Kóthay László, a környezetvédelmi tárca szakállamtitkára, aki elmondta: a területen nyugalmat tapasztalt, minden érintett végzi a feladatát és a lassú folyamatnak köszönhetően nem lesz szükség a hajózási tilalom elrendelésére. Az esetleges zátonyképződés miatt csak az érintett folyószakasz jobb partján, ötvenméteres sávban nem lehet hajózni és horgonyt vetni.

A löszfal pusztulását aggódva figyelték a telektulajdonosok, köztük Kovács Lajos is, aki mostantól nem művelheti szőlőültetvénye életveszélyessé nyilvánított és elkerített részét. Azt mondta, kár azokért a tőkékért, mert rendre is jó termést hoztak, s abból ő kitűnő borokat készíthetett.

Egy neve elhallgatását kérő helybéli férfi az omlást a térségben folyó régészeti feltárásokkal és a víztározó korábbi meghibásodásával hozta összefüggésbe. Azt mondta, egyszer több ezer köbméter víz folyt el a tartályon keresztül, talán az moshatta alá a dombot és okozta a "végzetes repedést".


B. G. - MTI