Megindult a dunaszekcsői löszfal!
2008. február 12. kedd 22:27
Kedd éjszaka a szekcsői Duna-part várhegyi részén eddig tapasztalt 1,2-1,5 méteres keresztszintkülönbség 6-7 méteresre nőtt, ezzel gyakorlatilag megindult löszfal leszakadása - nyilatkozta a lapunknak Oláh Tibor, a mohácsi katasztrófavédelem vezetője.
Oláh elmondta, hogy jelen pillanatban a Soproni Geológiai Kutatóintézet munkatársait várják a helyszínre, akik mérésekkel igyekeznek majd előre jelezni várható a fejleményeket.
A katasztrófavédelem munkatársai az előre elkészített cselekvési tervnek megfelelően a rendőrséggel együtt lezárták a helyszínt, így szavatolva az arra járók biztonságát.
NÉZZE MEG KÉPGALÉRIÁNKAT: KLIKK IDE!
Ezzel egy időben a Dunán tartózkodik a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet mentőhajója, mely a meder folyamatos figyelésével biztosítja a folyó hajózhatóságát, és a vízszint jelentős megnövekedésének esetén le is állítatja azt.
FRISSÍTVE:
(13:30)
A földtömeg folyamatosan süllyed, az eddig tapasztalt 6-7 méteres elmozdulás mértéke időközben 15 méterre nőtt, a geológusok jelenleg is vizsgálódnak.
A hajóforgalom egyelőre zavartalan - tájékoztatott Oláh Tibor mohácsi katasztrófavédelmi vezető.
FRISSÍTVE
(15:04)
Szakvélemény a PTE-ről: a következmények
Kovács János, a pécsi egyetem Földtani Tanszékének adjunktusa kérdésünkre a jelenséget úgy világította meg, hogy az elmozdulás egyszerre értendő függőleges és vízszintes (vertikális és horizontális) irányban, tehát a leszakadni készülő 500 köbméteres földtömeg egyszerre indult meg, úgy hogy eközben a löszfal szöge is változott.
Amennyiben a földdarab valóban becsúszik a Dunába, akár egy nagyobb, egyszeri árhullámot is gerjeszthet, amely főként a Dunaszekcsővel szembeni szigeti rész lapos területét érintheti komolyabb mértékben.
FRISSÍTVE
(16:43)
A Pécsi Bányakapitányság szakemberei és a soproni geológusok délután együtt vizsgálták meg a löszfal alját a csúszásrétegnél. Megállapításaik szerint a Várhegy, a Szent János-hegy és a kettő által közrefogott sáncárok megindult a Dunába. Oláh Tibor szerint egy esetlegesen érkező csapadék felgyorsíthatja a folyamatot, hogy mennyire, arról nem kívánt jóslásokba bocsátkozni.
FRISSÍTVE
(17:35)
Az MTI jelentése Dunaszekcsőről:
"Milos Attila, a Baranya Megyei Védelmi Bizottság titkára elmondta, hogy a területen található négy üresen álló hétvégi házból egy összedőlt, személyi sérülés azonban nem történt, emberéletek nincsenek veszélyben.
A rendőrség a balesetek megelőzése érdekében lezárta a környéket, a katasztrófavédőkön és a geológusokon kívül senkit sem enged az érintett partszakasz közelébe. A hajóforgalom korlátozására a jelenlegi helyzet alapján nincs szükség.
Nem szerencsés, hogy az omló partfaltól húsz méterre van a 2600 lelkes község egyik víztároló tartálya. Az itt élők azonban akkor sem maradnának ivóvíz nélkül, ha megsérülne, mert a vízügyi szakemberek szerint a közeli Bár település hidroglóbusza biztosítaná a rendszer működtetéséhez szükséges nyomást - tette hozzá Bori István, a megyei katasztrófavédelem igazgató-helyettese, aki megjegyezte, a tárolót nyárra biztonságos helyre költöztetik, nem tudni azonban, addig mekkora darabok szakadnak még le a löszfalból.
Faller János, Dunaszekcső polgármestere tavaly szeptemberben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a településen a vízellátás és négy hétvégi ház került veszélybe, mivel a Duna partján található, mintegy 8,6 hektáros löszdombon az esőzések következtében az idők során több száz méter hosszú repedés keletkezett.
Hozzáfűzte: arra kérték az ingatlanok tulajdonosait, ne használják az épületeket, értékeiket pedig szállítsák el onnan, a löszdombon beindult folyamat ugyanis megállíthatatlan.
Oszvald Tamás, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal szakági főgeológusa a helyszínen tartott szemlét követően azt közölte, hogy a partfal szakaszosan omlik a Dunába. Lassú folyamatról van szó, melynek végét nem lehet előre megmondani. Ő és kollégái korábban a folyó tavaszi áradására jósolták az omlást, ez egy-két hónappal korábban következett be.
Hangsúlyozta: az eset ritka ugyan, de nem példátlan, az 1960-1970-es években több ilyen jelenség is volt az Ercsi-Dunaújváros partszakaszon, volt, hogy egyszerre 1,5-2 millió köbméter föld omlott a Dunába.
A tanulság az emberek számára az, hogy a szép kilátás miatt nem érdemes meredek balatoni, vagy folyami partszakaszokra házakat építeni, azok ugyanis a föld mozgása miatt veszélybe kerülhetnek - jegyezte meg a geológus.
A löszfal omlásának hírére a helyszínre utazott Kóthay László, a környezetvédelmi tárca szakállamtitkára, aki elmondta: a területen nyugalmat tapasztalt, minden érintett végzi a feladatát és a lassú folyamatnak köszönhetően nem lesz szükség a hajózási tilalom elrendelésére. Az esetleges zátonyképződés miatt csak az érintett folyószakasz jobb partján, ötvenméteres sávban nem lehet hajózni és horgonyt vetni.
A löszfal pusztulását aggódva figyelték a telektulajdonosok, köztük Kovács Lajos is, aki mostantól nem művelheti szőlőültetvénye életveszélyessé nyilvánított és elkerített részét. Azt mondta, kár azokért a tőkékért, mert rendre is jó termést hoztak, s abból ő kitűnő borokat készíthetett.
Egy neve elhallgatását kérő helybéli férfi az omlást a térségben folyó régészeti feltárásokkal és a víztározó korábbi meghibásodásával hozta összefüggésbe. Azt mondta, egyszer több ezer köbméter víz folyt el a tartályon keresztül, talán az moshatta alá a dombot és okozta a "végzetes repedést".
B. G. - MTI
Facebook box
Megosztás
Mások most ezeket a cikkeket olvassák
- Nincs áram, zárva a barlang és a...
- Kis pécsi abszurd: a Nagy Jenő utca...
- Ingyenes a parkolás Pécsett a húsvéti...
- Varga Judit: Magyar Péter bezárta egy...
- KSH: 600 ezer fölé ugrott a bruttó...
- Több mint húszezren mentek orvoshoz...
- Pénz hiányában mégsem épül meg a...
- Pécsett a gyógymasszőr és webes...
- A vásárcsarnok bérlői szerint nem...
- "Út a más világba" - szakiskolai...