Mintegy 250 programmal várják az érdeklődőket a Kutatók Éjszakáján a PTE-n

Mintegy kétszázötven programmal, látványos kísérletekkel, a nyilvánosságtól elzárt kutatóhelyek megnyitásával és bemutatásával várja az érdeklődőket a Pécsi Tudományegyetem a Kutatók éjszakáján, szeptember 26-án - tájékoztatta a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-t.    Közleményükben felidézték, hogy az Európa-szerte megrendezendő esemény hagyományosan minden évben szeptember utolsó hétvégéjén várja a tudomány iránt érdeklődőket.A PTE idén látványos, interaktív és sokszínű programsorral mutatja be a kutatói életpálya sokszínűségét, és azt, hogy az emberek hétköznapi életét is milyen...

Mesélnek a pécsi utcák, terek: a múltról üzennek a régi képek, újságok

A baranyai vármegyeszékhely régi házai, utcarészletei mind-mind képesek mesélni, csak meg kell tudni hallgatni a hangjaikat. A képek sokat mondanak, de a régi újságok, könyvek, kiadványok is üzennek. Akár egy csúnya tífuszjárványról is, aminek egykoron 862 megbetegedés lett az eredménye. A kórság a Tettye utcából, a Csenger kaszárnyából indult útjára, aztán győzték megfékezni a hatóságok a betegséghullámot.  Ma is áll a Tettye utca, Káptalan utca sarkán az az épület, ami jelen pillanatban részben önkormányzati-, részben pedig magántulajdonú. A ház jó koros, ráadásul be is ázik, a felújítása pedig több tíz, rosszabb esetben akár százmillió forintba is kerülhet. Ennél azonban nagyobb galiba helyszíne is volt már az ingatlan. Egészen pontosan 1891-ben, amikor ott egy vízvezetékes elosztórendszert hoztak létre. Az udvarom meg árnyékszék, disznóól épült, ami jól megszennyezte a hálózatot. Ebből aztán tömeges betegség keletkezett.Abban az időszakban a gócpont magánházként működött. De előtte, három évig a város bérelte, a nevét a tulajdonosról kapta, bizonyos Csenger családtól, ezért emlegették Csenger kaszárnyaként. Ma ellenben már legfeljebb nem szép, de legalább nem fertőzésveszélyes a városlakók számára.Közel az egykori laktanyához, a Vak Bottyán utcában ma merőben más...

Rohamosan apad a Duna: Mohácsnál már másfél méter alá esett a vízszint

A hajózás szempontjából kritikus 150 centiméter alá esett a vízszint a Dunán Mohácsnál.  Gyakorlatilag évek óta jellemzően alacsony volt a Duna vízszintje, olyannyira, hogy sokszor a a személy- és teherhajók forgalmát is zavarta, olykor el is lehetetlenítette.Amióta mérik, még soha nem volt olyan alacsony a folyó vízállása, mint 2018-ban, aminek az oka a csapadékszegény időjárás volt.Akkor egyre-másra dőltek meg a negatív csúcsok, Mohácsnál azóta 55 centiméter számít az új kisvízi rekordnak.Az elmúlt napok során egy kisebb árhullám vonult le a folyón, azonban a víznek nincs utánpótlása. Az előrejelzések szerint a vízszint csökkenése Mohácsnál is tovább tart, olyannyira, hogy vasárnap már másfél méter alá esett.Ahhoz, hogy emelkedjen a vízhozam, csapadékra lenne szükség, ennek kapcsán azonban fontos tudni, hogy ha Magyarországon esik is az eső, az csak a Zala és a Zagyva szempontjából számít.Minden más folyónál - így a Duna esetében is - a külföldi vízgyűjtő területen lehullott csapadék a mérvadó.   . A hajósokat is aggasztja a tartósan alacsony vízjárás, a 150 centis víz ugyanis kritikus határnak számít, az alatt a nagyobb merülési mélységű hajókat csak félig rakodják, nehogy zátonyra fussanak.  2011 őszén a teljes hajóforgalom leállt, több héten...